CEWE fotókönyv

Aki régóta látogatja a blogomat, tudja, hogy nem szoktam bő lére ereszteni a mondanivalómat. Most mégis megteszem. Szeretném elmondani az én történetemet, ami a CEWE fotókönyvhöz kapcsolódik.
Már nagyon régóta életformámmá vált a scrapbookozás. Egészen pontosan 2008. április óta. Akkor készítettem az első oldalamat olyan freebie-kből, amiket a neten találtam. Ezt az oldalt számtalan másik követte, amikor volt egy kis szabad percem, rögtön a gép előtt ültem, és scrapbookoztam. Na jó, manapság is azt teszem, erősen megterhelve a családom, főleg a férjem türelmét. A sok-sok digitális oldal pedig ott pihen a gépen, várva,hogy egyszer valamit majd kezdek velük.
Többször olvastam már a Cewéről, hála Krissznek, akinek a blogját mindig nyomon szoktam követni. Persze hallottam a fotókönyvekről is, amikbe  fényképeket, vagy digitális oldalakat tesznek. Ám eddig még nem fogtam a kezemben egyet sem, így el sem tudtam képzelni, milyen is lehet. Nem mertem venni a bátorságot, hogy rendeljek.
Aztán tavaly karácsony előtt megtört a jég. Naptárakat készítettem ajándékba a családnak. Igaz,hogy ezeket helyben nyomtattam ki. Amikor végre a kezembe foghattam, éreztem azt a furcsa jóleső érzést,hogy ez az én munkám, amit úgy készítettem,hogy közben azokra gondoltam, akiknek készül, és akikről készül. Mondanom sem kell, nagyon nagy sikere volt.
Ebben az évben végre eljutottam egy Cewe talira. Nagyon jó volt látni a sok ismerős arcot, akikkel már régebben találkoztam, és akikkel személyesen még nem, csak az interneten. Sokan elhozták a már elkészült fotókönyveiket. És lenyűgöztek az alkotások. Számtalan színes oldal, kinek-kinek a saját stílusában. A könyvek gazdái történeteket  meséltek az albumokról,amik  ezáltal szinte életre keltek. A legmélyebb benyomást rám egy babaalbum tette, ami egy kislány ikerpár születésétől készült pár éves korukig.
Na én akkor elhatároztam,hogy nekem is kell ilyen fotókönyv!
Mi kerüljön bele, mi legyen a tartalma? - kérdeztem magamtól. Aztán arra a következtetésre jutottam,hogy mivel több száz oldalam van már, amit a gyermekeimről készítettem, így ezek lesznek a könyv lapjai.
Minden oldalamat fel szoktam tölteni a facebookra. Helybéli ismerőseim sokszor kérdezik, mik ezek, hogyan készülnek stb. Ha már könyv formájában is mutogatni tudom az alkotásaimat, akkor talán jobban megértik, miről beszélek, és el tudom terjeszteni ezt a hobbit. Ami nem is igazán hobbi, hanem egy életmód. Amikor úgy készülnek a fotók, hogy előre látom, milyenek lesznek majd az oldalon. Amikor meglátok egy színkombinációt valahol, és beugrik, hogy ez milyen jó lenne a következő oldalamra. Amikor este lefekszem, és a következő oldalaim elrendezésén gondolkozom.
Már nagyon várom, hogy a kezemben tarthassam az első CEWE fotókönyvemet.
Köszi,hogy benéztél!