2011. január 13., csütörtök

Gondolatok

Mostanában elég melankólikus a hangulatom a scrapbook-kal kapcsolatban. Így az ünnepek után nem igazán tudok visszarázódni a régi kerékvágásba. Mondhatjuk úgy is, nincs kedvem hozzá.
Elgondolkoztam egy kicsit, mi lehet ennek az oka....
Hiszen nagyon jó csapatoknak vagyok tagja, szuper minden készlet, amivel dolgozhatom, 5 boltban vagyok Ct tag, ahol aztán mazsolázhatok, és abból alkothatok, amiből akarok. A DST galérián egyre többen megnézik az oldalaimat, szinte mindig ki is emelik. Ha nekiülök, hogy oldalt készítsek, visszajön a jókedvem és örömöm, de aztán el is száll gyorsan, amint kész az oldal. Mi a baj velem?
Lehet,hogy meguntam, nemtom. Jó régóta foglalkozom ezzel a hobbival, talán túl sok volt már.
Unom a készleteket is, pedig olyan szép mindegyik. Megnézem őket, amikor kicsomagolom, és szinte már csípőből megy a munka. Azt hiszem, túl sok van belőlük. Na de melyiket modjam le, amikor egyenként mindet nagyon szeretem? Meg hát el is bírok velük, nincsenek olyan sokan.
Ritkítani azért fogom őket rövidesen. Van amit önszántamból és van amit kényszerből.
Megfordult a fejemben mostanában az is, hogy milyen jó volt még akkor, amikor a Scrapbook.hu megalakult. Milyen izgalom volt bennem,amikor felmentem reggelente. Azt remélem, ezzel más is így volt. Csodáltam a galériát, töltögettem a milliónyi oldalamat, kommenteztem, fórumoztam. És ami a legfontosabb, új ismerősöket szereztem. Sajnálom, hogy megtörténtek azok a dolgok, "amiket nem nevezünk nevén". Sajnálom, hogy eléggé szétszéledt a társaság. Vannak, akik MSN-en vagy mailekben tartják a kapcsolatot, de a nagy közösség szétzuhant teljesen.
Vannak próbálkozások itt- ott, de ezek nem az igaziak.
Olyan jó lenne újra feléleszteni a Scrapbook .hu -t !!!!!!!!!!!!!!
Tudom, hogy annak idején önként távoztam az ottani galériából, de ennek ma is azt vallom, ésszerű okai voltak. Ám így most már kicsit hontalannak érzem magam. Ide a blogomra nem járnak sokan, nem is sokan írnak, a kapcsolatot sem keresi velem senki. Pedig olyan jó lenne!
Segítsetek, ötleteljünk, hogyan lehetne újra összehozni a magyar scrap társadalmat! Jó lenne ha mindenki félretenné az esetleges tüskéket a másikkal szemben, és újra olyan lehetne minden, mint 2009. februárjában.
Tegyünk hát végre valamit!
Tartozzunk újra egy helyre!
Na de hogyan kezdjük el?
Aki nem szeretne nyilvánosan hozzászólni, írhat nekem mailt is:
zsdkrisztina@freemail.hu

4 megjegyzés:

Lilianyja/Elinnori írta...

Szia Tinci! Igazából én még nem régen kezdtem a scrap-et, a scrapbook.hu-n nem is szoktam olvasni, játszani. A szétesésének az okairól, visszhangjáról azt hiszem, csak a végét olvastam 1-2 blogon. De az már csak a végkifejlet volt, a gond nem hiszem, hogy akkor kezdődött volna. Így ehez a részéhez hozzászólni nem todok.
A motiváltság hiánya viszont szerencsére nem érezhető a munkáidon! Viszont, ha unottan, kényszerből csinálod, az borzasztó érzés lehet. Talán valóban az lenne az egyik megoldás, ha kevesebb ct-ben lennél.
A felszabaduló idődben meg kihívásokon vennél részt, ahol nem sablonokat használsz, hanem a saját ötleteidet próbálnád meg megvalósítani.
Vagy te magad terveznél sablont...? :)
Szerintem a kihívások, feladatok hiányozhatnak Neked, ha így írod, hogy már csípőből megy a munka

Hogy a blogodat kevesen olvassák, azt kötve hiszem, szerintem sokan járnak ide inspirálódni. Én legalábbis minden postodat nézem és csodálom. Kommentezni azért nem kommentezem mindig, mert nem szeretem magamat ismételni :D , hogy "gyönyörű az összes képed!"

A régi csapatot összeszedni pedig csak együtt tudjátok, együttes erővel. És hogy hol verjetek tanyát, az már csak részletkérdés....

Mindenesetre sok sikert mindenhez!!

Budaházi Brigitta írta...

Jelenleg többen vannak így, ahogy Te, magamat is beleértve, akik vagy benne vannak ebben a csömörben, amiről beszélsz, vagy már épp kifelé lábalnak belőle. Kívánom, hogy Neked is visszatérjen az alkotókedved és újra a régi szeretettel tudj scrapbookozni. Nekem már visszatért és azzal a lélekkel scrapbookozom, mint anno 2007-ben. Pont azért, mert a Kreatív Csapatban erről beszéltünk, ki mertük mondani Dia hatására és rájöttünk, hogy többen vannak így ezzel. Arra is rájöttünk, hogy ragaszkodunk egymáshoz és az oldalhoz is, ami összehozott bennünket.
A scrapbook.hu nehéz éven van túl, kaptam hideget meleget a blogokon. Mindenkinek megvan benne a maga igaza. A Kreatív Csapattal mi is ugyanezt a helyzetet boncolgatjuk. Megváltoztak a dolgok, semmi nem lesz már ugyanaz. A portál nem szűnt meg, de a történtek alapján levont következtetések nyomán idén átalakul. Aki ismét otthonra akar benne találni az visszatalálhat. (egyetértek Ellinorival, a bandát vagy egy új bandát együtt lehet csak újra összehozni). Visszatalálhat, ha van miért? Igaz? Nézegesd majd mostanában, és döntsd el, van-e miért.
Ami talán számodra érdekes adat lesz, hogy a látogatottság és a visszatérő látogatók száma nem csökkent. De mindenki visszahúzódott attól, hogy szóljon. Ami teljességgel érthető a történések nyomán, mindazonáltal arra is lehet következtetni, hogy igény van arra, hogy valami már tényleg történjen. Változzon, ha lehet, jó irányba.
Örülök, hogy azt írtad, jó lenne feléleszteni újra az oldalt. Gyere Tinci.
Most szükség volt egy kis csendre sokunknak. Nekem is. De tenni kell a változásért. Mi a Kreatív Csapat tagokkal oda jutottunk, hogy kezd visszatérni belénk az öröm, hogy csak magunknak alkossunk. Ezt szívesen megmutatjuk a blogjainkon és a galériában. Hátha ezzel Te is, s mások is újra kedvet kapnak az alkotáshoz, s azok megosztásához.
Vissza az eredeti gyökerekhez. Mást nem szeretnék én sem. A változásokra pedig szükség van. Ettől megy előre a világ. Még, ha néha nagyon fájnak, akkor is.

Maja írta...

Nekem is nagyon hiányzik a Scrapbook.hu. Most, hogy egy kicsit több időm lenne odalátogatni, a fórumot is hiába nézem, néha egy-egy hozzászólás, szülinapi jókívánság, és ennyi. Még a tanfolyamok sincsenek, amire tavaly egész évben csak mint álom gondoltam. most, hogy el tudnék menni, nincs. A múltkor eszembe jutot, milyen jó volt, amikor néhány hónapig havi egy blogvonatot csináltunk. Nem vagyok valami ügyes, de még én is csináltam minikészletet, mert jó volt, hogy része lehettem egy csapatnak. Ez is megszűnt. Nem lehetne esetleg ezzel kezdeni? Hirdessünk egy új készletcsinálós blogvonatot a Scrapbook.hu fórumán. Hátha megjelennének újra az emberek, és aztán ha ez összehozta a társaságot, és a KCS-nek is lesz rá ideje, ott is ragadhatnánk újból... Mit gondolsz, Tinci?

Janka írta...

Köszi, hogy felveted a gondolatot, és ezzel egyfajta kommunikáció kezdődhet. Jó, hogy igényed van tartozni egy helyre. Érdekes, mert nem gondoltam volna, hogy éppen neked van hiányérzeted ezzel kapcsolatban, hiszen Te annyi helyen lehetsz otthon (galériázol, kommentelsz, fórumozol). Ezek szerint, mégiscsak hiányzik onnan valami, ami jobb volt "nálunk" (elnézést, de én már összeforrtam a scrapbook.hu-val, nem tudom elválasztani magam tőle).

Úgy érzem, a múlt évben rengeteg változáson mentünk keresztül, ami mindenki életére hatással volt. Külső-belső változások, személyes és közösségi szinten egyaránt. Ezeket mindenkinek emésztenie kell.

Mindazonáltal, hiszek abban, hogy a scrapbook közösségteremtő ereje önmagából (az alkotás szeretetéből, az önkifejezés lehetőségéből, az emlékek megőrzéséből és MEGOSZTÁSÁBÓL) fakad. Ez nem veszett el. Magunkban pedig nem tudunk beszélgetni. Várjuk, hogy a csendesek is hangot adjanak :)

Maja, nagyon jókat javasolsz! Rajta leszünk a javaslataidon!